Sajn�latos m�don a t�l m�l�sa nem csak a kellemesebb id�t,hanem a"kullancsos" id�szak k�zelett�t is jelenti.

Az�rt,hogy nyugodtan kuty�zhassatok iskol�nkon kell� id�ben meg fog t�rt�nni a kullancs elleni permetez�s.

Felh�vjuk figyelmeteket,hogy sajnos m�r kertjeinkben is felbukkanhatnak a kullancsok,ez�rt �rdemes elgondolkodni-csal�dunk �s �llataink v�delm�ben-azon,hogy lepermeteztesss�k telk�nket!

Hamarosan iskol�nk oldal�n is meg fogj�tok tal�lni annak a nagyszer� c�gnek az el�rhet�s�geit,akik harcba sz�llnak ezekkel az apr� de vesz�lyes teremtm�nyekkel.

Term�szetesen addig is forduljatok hozz�nk,ha szeretn�tek felvenni vel�k a kapcsolatot!

Az al�bbiakban ism�t olvashattok a kullancsokr�l �s az �ltaluk terjesztett betegs�gekr�l:

A Kullancsokkal kapcsolatos legfontosabb tudnival�k �s az ellen�k val� v�dekez�s

A Magyarorsz�gon honos 42 fajb�l 6 vesz�lyezteti a h�zi�llatokat (�s az embert).Kuty�kon leggyakrabban 2 faj tal�lhat� meg haz�nkban, de egy harmadik faj eseti behurcol�s�val is sz�molhatunk.

A fertõzõ betegs�gek k�rokoz�inak terjeszt�s�ben j�tszott szerep�k:
A kullancsoknak k�zel k�tsz�z fertõzõ betegs�g k�rokoz�j�nak terjeszt�s�ben van szerep�k. Ezek k�z�l vannak olyan mikroorganizmusok melyek kiz�r�lag emberi megbeteged�st, m�sok kiz�r�lag vadon �lõ �llatok betegs�geit okozz�k, �s vannak, amelyek kiz�r�lag valamelyik h�zi�llatfajt beteg�tik meg. A kullancsok terjesztette k�rokoz�k okozta betegs�gek k�z�l azok a figyelemre m�lt�k, melyek emberi �s �llati megbeteged�seket egyar�nt okoznak.

A k�l�nf�le euryxen kullancsfajok egyedfejlõd�si alakjai a vad�llatokb�l a sz�vott v�rrel veszik magukba a k�rokoz�kat (v�rusokat, rickettsi�kat, bakt�riumokat, egy- vagy t�bbsejtû parazit�kat) �s "oltj�k" tov�bb a k�vetkezõ cs�pett �ldozatukba.
Az ember �s a h�zi�llat megfertõz�se azon m�lik; hogy az adott f�ldrajzi r�gi�ban az erdei �llatok k�r�ben, milyen kullancs terjesztette betegs�g honos, mert annak a k�rokoz�j�t "oltj�k" tov�bb az emberbe vagy a kedvenc�llatba.

Hogyan terjesztenek fertõz�st?
A kullancs k�zvet�tette fertõz�sek leggyakrabban sz�r�ssal (ny�llal) t�rt�nnek. A kullancs azonban m�s m�don is fertõzhet. A kullancs sz�klet�ben is lehetnek k�rokoz�k. A sz�klet besz�rad�sa ut�n az felporzik, s �gy a k�zelben l�võ ember vagy h�zi�llat l�g�ti fertõz�st szenvedhet. A bõrsebbe ker�lt sz�klet is fertõzhet. Az elhalt kullancs test�ben �lve maradnak a mikroorganizmusok, �s a tetem porlad�sa ut�n is megvan a bel�gz�ses fertõzõd�s lehetõs�ge. A sz�klet �s a tetem porlad�s ut�n az �llattart� �p�letek �s a ritk�n haszn�lt h�tv�gi bungal�k takar�t�sa sor�n fertõzõdhet�nk. A term�szetben legelõ birka, kecske, vagy teh�n nyers tej�nek j�lesõ kortyol�sakor is fertõzõdhet az �vatlan kir�ndul� a kullancs �ltal a k�rõdzõkbe juttatott k�rokoz�t�l. A kullancsok terjesztette k�rokoz�kkal fertõz�tt erdei �llatok testv�lad�kaikkal szennyezik a n�v�nyzetet �s a term�szetes vizeket, ahol k�zvetett �ton mi is fertõzõdhet�nk. A fertõz�tt kullancs vagy �r�l�ke lenyel�s�vel is bek�vetkezhet a fertõzõd�s, elsõsorban kisgyermek �s kutya eset�ben.

Kullancsok �ltal terjesztett fertõzõ betegs�gek:

Babesiosis
A babesia nev� k�rokoz� egy egysejt� v�r�l�sk�d�, mely a kutya v�r�sv�rtesteit t�madja meg. A babesiosis j�l ismert, kullancs �ltal terjesztett parazit�zis, melynek klinikai lefoly�sa v�ltozatos lehet. Legjobban ismert a klasszikus sz�v�dm�nymentes forma. Klinikai tapasztalatok alapj�n a betegs�g h�rom megjelen�si form�j�t lehet elk�l�n�teni (akut, klasszikus, kr�nikus).

Akut lefoly�s� babesiosis t�netei
Hirtelen jelentkez� magas l�z (40-41 �C), nagyfok� elesetts�g, l�p megnagyobbod�s, szabad szemmel l�that� v�rfest�k vizel�s m�g nincs.

„Klasszikus” lefoly�s� babesiosis
L�zas �llapot 2-3 napig, l�p megnagyobbod�s, v�rfogyotts�g, citroms�rga ny�lkah�rty�k, v�rfest�k vizel�s, „gyeng�l�” vesem�k�d�s.

Kr�nikus lefoly�s� babesiosis
Hetekig tart� v�ltakoz� l�zas-l�ztalan �llapot, enyhe fok� v�rfogyotts�g, l�p megnagyobbod�s. V�rfest�k vizel�s nem tapasztalhat�. Az ok k�tf�le lehet, vagy az immunrendszer „l�p�st” tart a fert�z�ssel vagy egy m�sik t�pus a kiv�lt� ok. Ez ut�bbi k�rokoz�t (�n. „kisbabesia”) sz�rv�nyos esetben, haz�nkban is diagnosztiz�ltuk.

Lyme borreliosis (Lyme-k�r):
Az eg�sz szervezet betegs�ge. Fõ t�netei: kok�rdaszerû borp�r, l�z, "ny�ri influenza" -szerû �llapot, arcidegb�nul�s, l�t�s-, hall�s-, egyens�lyzavar, iz�leti- �s izomf�jdalom, sz�vritmuszavar stb. Egy t�net megsz�n�se vagy megsz�ntet�se nem jelenti a Lyme-k�ros beteg gy�gyul�s�t.

Kullancsencephalitis (agyvelõ- �s agy�h�rtyagyullad�s):
Fõ t�netei: influenzaszerû �llapot, l�z, h�ny�s, fejf�j�s, sz�d�l�s, b�nul�s, izom- �s iz�leti f�jdalom stb. E betegs�g k�rokoz�ja elsõsorban az embert, ritk�bban a kuty�t is megbeteg�ti.

Ehrlichiosis (v�rz�ses kullancsl�z):
Fõ t�netei: l�z, fejf�j�s, h�ny�s, hasi f�jdalmak, iz�leti �s izomf�jdalmak stb. A k�rokoz� az ereket t�madja meg, ez�rt bõr alatti �s ny�lkah�rtyabeli v�rz�sek �s k�vetkezm�nyes s�rgas�g l�that� a betegen, �ny- �s orrv�rz�s k�s�ret�ben. Az ember �s a h�zi�llat (elsõsorban kutya) betegs�ge.

Q-l�z (k�rdõjeles l�z):
A t�netek az emberben �s a h�zi�llatban a szerint alakulnak, hogy a k�rokoz� a t�dõt, a m�jat, vagy az ivarszervet t�madja-e meg.

Tularemia (ny�lpestis): E betegs�g t�netei aszerint mutatkoznak, hogy a k�rokoz� milyen �ton jutott az ember vagy a h�zi�llat szervezet�be. (PI. Kullancscs�p�ssel, "bõrtularemia", l�g�ti fertõz�ssel: "t�dõ-tularemia" stb.)

Mediterr�n foltos l�z:
D�l-Eur�p�ban e betegs�g k�rokoz�j�t a kullancsok k�zvet�t�s�vel a kutya adja �t az embernek. Fõ t�netei: l�z, bõrki�t�s �s p�rk�s fek�ly, h�ny�s, tudatzavar stb.

TIBOLA: Fõ t�nete a kullancscs�p�s hely�n p�rk�s fek�ly, nyirokcsom�-duzzanat stb.

A kullancsok elleni v�dekez�s:
Magunk �s kedvenc�llatunk v�delme �rdek�ben k�vess�k �llatorvosunk aj�nl�s�t �s gy�gyszert�rakban, �llatpatik�kban vagy kis�llatkeresked�sekben kaphat� k�l�nf�le k�sz�tm�nyek k�z�l rendszeresen alkalmazzuk a KILTIX kullancs �s bolha ellen H�T h�napig hat� nyak�rvet vagy a kullancs, bolha, sz�nyog �s l�gy ellen hat� Advantix spot-on r�cseppent�t. Ez ut�bbi term�k rendk�v�li el�nye, hogy kullancs�l� hat�sa mellett a kullancsok megtapad�sa ellen is hat (�n. repellens hat�s�). Ez az�rt fontos, mert a kullancsoknak nem adatik meg a lehet�s�g, hogy �ldozatukba cs�pjenek, �gy a gyorsan �tjutni k�pes bab�zi�k sem ker�lhetnek be a kutya szervezet�be.